Grdonyi Gza (szletett Ziegler Gza) (Agrd, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. oktber 30.) r, klt. Az 1890-es vekben Gre Gbor-sorozatval vlt ismertt, amelyben a paraszti letmdnak mutatott grbe tkrt.Grdonyi Gza 1863. augusztus 3-n szletett a Velencei-t partjn fekv Agrdpusztn. desapja Ziegler Sndor uradalmi gpsz, jszgigazgat a szabadsgharc idejn fegyvereket is gyrtott, desanyja Nagy Terzia. A csald Grdonyi gyermekkorban 12 teleplsen fordult meg, pldul a Borsod megyei Slyon, ahol elemi iskolai tanulmnyait (1870–73) kezdte, majd az utols vet Hejcsabn (1873–1874) vgezte.A srospataki kollgiumban (1874–76), s a pesti Klvin tri reformtus gimnziumban (1876–78) vgezte kzpiskolai tanulmnyait. 1878-tl az egri rseki tantkpzben tanult. Iskoli elvgzse utn segdtant Kardon (1881–82), itt megkapta az oklevelet, majd Devecserben (1882–83), Srvrott (1883–84) s Dabronyban (1884–85), ahol vlasztott katolikus kntor s tant volt.1885-ben felesgl vette Molnr (Csnyi) Mrit – hzassguk boldogtalan volt. Gyrtt munkatrsa volt a Haznknak, a Gyri Kzlnynek s a Gyri Hrlapnak. 1886-ban megindtotta a Tantbart cm tangypolitikai havilapot, szerkesztje volt a Garaboncis Dik cm gyri lclapnak. Novelli, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. A Szegedi Hrmondnak (1889), a Szegedi Naplnak (1890–91) s az Arad s vidknek (1891) volt munkatrsa. 1891 szn Pestre kerlt s Brdy Sndor segtsgvel, Feszty rpd krkpvllalatnak titkra. 1891-ben Argyrus librettjval elnyerte a Mbartok Kre plyadjt. 1892–97 kztt a Magyar Hrlap munkatrsa. Ide zenei vonatkozs cikkeket is rt. 1892-ben klnvlt felesgtl. 1897-ben anyjval Egerben telepedtek le, utols veiben mindenkitl elzrkzva.1898-tl a Petfi s a Termszettudomnyi Trsasg tagja. 1899 karcsonyn elkezdte kzlni a Pesti Hrlap az Egri csillagokat. 1900-ban, s a kvetkez vekben gyakran utazott Franciaorszgba s ms nyugati orszgokba. 1902-ben a Kisfaludy Trsasg elvetette jellst – 1903-ban mr Grdonyi nem fogadta el a felknlt tagsgot. 1906-ban kidolgozta titkosrsi rendszert. 1910-tl a Magyar Tudomnyos Akadmia levelezje, 1920-tl tiszteletbeli tagja. 1918-ban Mricz Zsigmond krsre elfogadta a Vrsmarty Akadmia tagsgt. 1919-ben a Magyar rk Szvetsge msokkal egytt dszelnkv jellte, de nem vlasztottk meg. 1922. oktber 30-n, 59 esztendsen hunyt el. Az egri vr Bebek-bstyjban temettk el. Egykori egri hza emlkmzeum.
Egyb mvei:
A lmps (1894)
prilis (1894)
Az n falum (1898)
Egri csillagok (1901)
A bor (1901)
A lthatatlan ember (1902)
Az a hatalmas harmadik (1903)
Az reg tekintetes(1905)
bel s Eszter(1907)
Isten rabjai (1908)
Szunyoghy miatynkja (1916)
Ida regnye (1924)
Hosszhaj veszedelem
Aggyisten
Kk pille (1957)
Versei (1958)
Forrs: click |
AJÁNLOM AZ OLDALT
